totalcar írta: 1. A pincerész (legyen inkább földszint), egyik helyisége a garázs. A többi helyiség sem fűtött, kivétel a kazánház, ahol van egy gázkazán és egy vegyestüzelésű. Esetleg azt meglehetne csinálni, hogy a pincerész mennyezetére tennék szigetelést, bár én nem érzem az első emeletet hidegnek. A garázsajtó is cserélve lesz, szóval ott minimális lesz a hőveszteség. 2. Akkor az marad úgy, esetleg lépésállót tud kapni 2-3 cm-t, mivel tervben van az újraburkolása. 3. A szigetelő táblák szélei alatt mit kell érteni, a két nagy felületet? Nem én fogom a szigetelni, lesz rá kivitelező, csak ugye ők is szeretnek "elfelejteni" dolgokat, ezért szeretnék felkészült lenni, amikor megbeszélem vele a pontos elképzeléseket. Így már el tudom képzelni a házat. 1. A pince mennyezetére rakott szigetelés is segít a hőveszteség mérséklésében, de mivel zárt az egész, lehet nem lesz rá szükség. Egy pince hőmérséklete általában talajhőmérséklet, mínusz a veszteségek, úgy 8-12 fok körül lehet. Minél hidegebb a tél, annál jobban lehűl a talaj és lehűlnek a pince falai, így a pincében is csökken a hőmérséklet, Viszont lábazatszigeteléssel nemcsak a falakba menő hideget lehet megakadályozni a pincefödémen keresztül, de a pince hővesztesége is csökken, melegebb lesz benne télen.
Tipikusan ilyennek számítanak azok a speciális ragasztó anyagok, amelyeknek a segítségével hatékonyan tudjuk a helyükre illeszteni az egyes szigetelőlapokat. Szükségünk lehet még speciális homlokzati alapozókra és vakolatokra is, amelyeknek a segítségével a kívánt színt fel tudjuk vinni a homlokzati felületre. Ezenfelül pedig a speciális hálók, illetve élvédő megoldások lehetnek még azok, amelyek mindenképp kelleni fognak a homlokzati hőszigetelés teljes körű és időtálló kivitelezéséhez.
A lábazati kialakítás során arra kell törekedni, hogy minél kisebb esővíz teher kerüljön a lábazatra. (Nagy gondot kell fordítani a megfelelő esővíz elvezetés kiépítésére. ) A szigetelt lábazat talajjal való találkozásának kialakítása során a talajba vezetett hőszigetelő lemezek alsó részét a felszín alatt kb. 15 cm-rel ferdén le kell vágni. Az erősítő réteget a ferde lezáró síkra is rá kell vezetni. A felületképző réteg kialakítása után egy 20-30 cm széles geo textíliával kell a véget lezárni, majd erre egy mechanikai sérülések ellen védelmet nyújtó dombornyomott műanyag lemezt kell felhordani. Ezt követően lehet kialakítani a járda és a lábazat közötti kavicságyat. Szigetelőlemezek felületre történő felragasztása során be kell tartani az alkalmazott ragasztó csomagolásán lévő utasításokat. Fontos, hogy a ragasztó alkalmas legyen a alkalmazott szigetelés felragasztására! A felhordandó tapasz mennyiségét úgy kell megválasztani, hogy az alapfelület tűréseinek és a ragasztó rétegvastagságának figyelembe vételével, legalább 40% érintkezési felület alakuljon, ki vagyis a lap felületének 40%-ban tapadjon a ragasztóval a fogadó felületre.
Jellemzőek a szűkös finanszírozási lehetőségek: a felújítók 4/5-e saját forrásaira támaszkodik a felújítás során. Felújítási célú hitelt 15%-uk igényelt a múltban. Az átlagosan igényelt 1, 4 millió Ft hitel a magas egyedi elbírálási költségek miatt a banki gyakorlat szerint kicsi. Szükség van tehát olyan forrásokra, amelyet az állam biztosít a lakossági felújításokhoz. A felmérés adatai szerint pályázati támogatásban a felújítók 7%-a részesült az elmúlt 10 évben, a jövőben felújítani szándékozóknak viszont már 12%-a számít pályázati támogatásra. Az adatfelvétel szerint a pályázati támogatottak 80%-a társasházban lakó háztartás volt. Több kutatás is kimutatta azonban, hogy a legnagyobb energiamegtakarítás háztartási és országos szinten is jellemzően a családi házak korszerűsítésével érhető el. A felújítások mindössze negyedében készült szakértői számítás a beruházás előtt; a háztartások jellemzően saját kutatásuk alapján döntenek a beruházás tartalmáról, vagy ismerős véleményét kérik. Pedig néhány tízezer forintért már komoly szakértőt lehet megbízni az ingatlan felmérésével, ami a beruházás több százezer, akár milliós nagyságrendű értékéhez viszonyítva elenyésző összeg – különösen akkor, ha egy rosszul megtervezett beruházás bosszúságaitól és felesleges költségeitől mentesíti a családot.
A homlokzati hőszigetelő lemezek falazatra rögzítésekor eddig, ha a ragasztás nem volt elegendő, mechanikai rögzítésként dübelezést alkalmaztak. A Baumit Kft. teljesen új rögzítési módot fejlesztett ki erre a célra, amelynek alapja a ragasztás, így alkalmazásával elkerülhetők a dübelezésből adódó problémák. A passzívházak általában 40-50 cm vastag falszerkezettel készülnek, ebből a külső hőszigetelés vastagsága 20-30 cm. (Így az aljzat-, a fal- és a tetőszerkezet hőátbocsátási tényezője 0, 15 W/m 2 K alatt marad. ) Az ilyen vastagságú hőszigetelő lemezeket a ragasztás mellett általában mechanikusan, eddig dübelekkel is rögzíteni kellett. Azonban minél vastagabb a hőszigetelő lemez, annál hosszabb dübelt és fúrószárat kell használni, amivel arányosan emelkednek a járulékos költségek is. A dübelezés további hátrányai, hogy mindig át kell fúrni a hőszigetelést, amivel pontszerű hőhidak jönnek létre, illetve nem látható az alapfelület, így furatkészítéskor nehézkes a falazatban lévő vezetékek és egyéb szerkezeti elemek elkerülése.
Ha a hőszigetelés a terepszint alá húzódik, sajátos követelmények lépnek fel. Mind a terepszint átmeneti tartományával, mind a pince alagcsövezésével és víz elleni szigetelésével kapcsolatos szerkezeti megoldások különleges eljárásokat igényelnek: Visszaugró lábazat esetén a homlokzati hőszigetelést lábazati profilról ajánlott indítani. Ebben az esetben a homlokzati hőszigetelő lapok vastagsága nagyobb a lábazati lapokénál. A lábazati erősítő és felületképző rétegek a lábazati profilnak ütköznek. A fokozott igénybevétel miatt a lábazati részen ajánlott a kettőzött üvegszövet felhordása (2 rtg. ) Lábazati sík átmenettel és elkülönített vakolat esetében azonos vastagságú lábazati és homlokzati szigetelő lapokat kell alkalmazni. Az erősítő réteg mindkét szigetelő lemezre egy síkban felhordható, míg a felületképző réteg elkülönített a lábazat és a homlokzat esetén. Lábazati sík átmenettel és átmenő vakolat esetében a felületképző réteget a megnövekedett felfröccsenő esővíz-íigénybevétel figyelembevételével kell kiválasztani.
11:54 Hasznos számodra ez a válasz? 4/11 anonim válasza: Számold ki, hogy mennyit költesz rá és mennyi megtakarítást remélsz. A passzív házak hővisszanyerős szellőztetéssel működnek. Azt is meg tudod oldani? (Pár millióval számol csak arra) 2012. 12:04 Hasznos számodra ez a válasz? 5/11 anonim válasza: [link] Gyártanak is, szerintem olyat csinálnak, amit kérsz. 12:32 Hasznos számodra ez a válasz? 6/11 gomzoli válasza: 30 centis hungarocell-táblákra gondolsz? Ha igen, akkor csak egy tipp: 2-szer 15 az 30... 15:43 Hasznos számodra ez a válasz? 7/11 anonim válasza: Ne két darabban tedd fel, mert az dupla ragasztás és ragasztó! Egyéni megrendelésre bármilyen méretet legyártanak és bármelyik építőanyag kerekedés meg tudja rendelni. 17:49 Hasznos számodra ez a válasz? 8/11 A kérdező kommentje: A 2*15-re már gondoltam én is, de ha lehet akkor inkább egyszerre, hővisszanyerő szelőztetőt 250 ezer körül már lehet kapni, mivel a házam kicsi. és ráadásul ikerház(egy fal kiesik), ezért úgy érzem meg tudom valósítani 1-1.
Az alátét-tapéta közvetlen festését sem javasolják. Emellett a parafa tapéta is jó szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik. A falak szellőzését a parafa tapéta nem akadályozza meg, és önmagában is esztétikus falburkolatot jelent. Forrás:
Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere E Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások F Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Fegyveres szervek foglalkozásai G Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők I Ipari és építőipari foglalkozások Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások K Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások M Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások SZ Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások