Egyre több riasztó hír érkezik arról, hogy Földünk egyik legcsodálatosabb természeti kincse, a rengeteg tengeri élőlénynek otthont adó Nagy-korallzátony végveszélybe került az ember környezetszennyező tevékenysége miatt. A korallok kifehéredéseként ismert folyamat szoros összefüggésben áll a tengervíz kemizmusának megváltozásával. A sok igen fenyegető veszély – például a vízszennyezés, az eutrofizáció, a halászat, a bányaipar, valamint a rongálás – közül az egyik, hogy az üvegházhatás következtében az óceánok elsavasodnak és felmelegednek. Mi is az üvegházhatás? A Földet légköri burok veszi körül, amely a Napból érkező rövidhullámhú sugárzást átengedi, ezek a sugarak pedig felmelegítik a föld felszínét. A földfelszín infravörös tartományba eső hosszú hullámhosszú hősugárzást bocsájt ki, amely felmelegíti a levegőt, mert ezt elnyelik az atmoszférát alkotó légköri gázok. Az atmoszférába kerülő üvegházgázok hozzájárulnak a légkör felmelegedéséhez Forrás: NASA Ezek közül az úgynevezett üvegház-gázok, mint például a szén-dioxid és a metán növekvő mennyisége jelentik a legfőbb rizikófaktort.
A rendszerváltozás óta megnégyszereződött az egyetemen tanulók száma Magyarországon. Szép üzenet ez számunkra is a szakmai tudás értelméről, megbecsüléséről. Az oktatási rendszer leértékelte a természettudományos oktatást. ";- állapította meg keserűen Szentgyörgyi Zsuzsa. Az eredmény itt is jól érzékelhető. Az alapvető természettudományos ismereteket, törvényeket negligáló mesterségesen fals ÜHH tézisre ráépített, áltudományos, ";man made"; globális felmelegedés- rögeszmés-téveszme beágyazódása a tud. életen át a gazd. politikába és a közbeszédbe. A Világ javainak és hatalmi struktúrájának újra felosztása érdekében..
2. ábra: A felmelegedés mutatói A termesztési időszak meghosszabbítása - A fagymentes idõszak hossza az 1980-as évek óta növekszik, és a növekedési idõ meghosszabbításával befolyásolja a mezõgazdaságot és az ökoszisztémákat. A csapadékminta változásai - A légkörben a levegő melegebb lesz a hőmérséklet emelkedése miatt. Ennélfogva több víz párolog el a vízforrásokból és a talajból. A levegőben nagyobb nedvességtartalom miatt nő az eső és a hó, amelyet csapadéknak neveznek. Egyes területeken az átlagos csapadékmennyiség megnövekedett, míg egyes területeken csökkent. Több aszály és hőhullám - A szokatlanul forró időjárási időszakok intenzívebbé válnak, mint a hideg időjárás. Emellett a nyári hőmérsékletek folyamatosan növekednek, csökkentve a talaj nedvességtartalmát. Erősebb és intenzívebb hurrikánok - A hurrikánok intenzitása, időtartama és gyakorisága nőtt az 1980-as évek óta. A hurrikánnal összefüggő viharok és az esőzések intenzitása szintén nőtt a hőmérséklet emelkedésével. A tengerszint emelkedése - Az 1880-as évek óta a globális tengerszint 8 hüvelykkel emelkedett, és várhatóan 2100-ra további 1-4 méterrel növekszik.
Az üvegházhatás folyamatának sematikus rajza Az üvegházhatás olyan bolygók hőháztartását befolyásolja, amelynek légköre a csillagja fényét átereszti, de a saját hőmérsékleti sugárzásának egy részét nem. Emiatt a bolygó felszínéről a hő egy része nem jut közvetlenül vissza az űrbe, hanem különféle fizikai és meteorológiai folyamatokban vesz részt. Ezek megnövelik a felszín és az alsó légkör hőmérsékletét. Hasonló, de nem azonos folyamat tartja melegen az üvegházakat, amelyekről a jelenség a nevét kapta. Felfedezése [ szerkesztés] Joseph Fourier fedezte fel 1824 -ben, először Svante August Arrhenius svéd kémikus számszerűsítette 1896 -ban. 1998 -ban Buenos Airesben 180 ország részvételével ENSZ -konferenciát tartottak az üvegházhatás károsnak ítélt következményeinek csökkentése érdekében. A jelenség leírása [ szerkesztés] A sugárzási kényszer összetevői 2005-ben A Földre a Napból az energia elektromágneses sugárzás formájában érkezik. A Nap felszíni hőmérséklete 6000 K. Az általa kibocsájtott hőmérsékleti sugárzás energiájának maximuma a látható fény tartományába esik.
Ebből is látszik, hogy a tudóstársadalom nincsen teljesen egy véleményen a globális felmelegedés okának kérdésében. Egyben egyetértenek, hogy a föld hőmérséklete a Napból érkező és a légkörön áthatoló és a Föld felszínéről visszaverődő sugárzási energia egyensúlyától függ. Ennek a rövid hullámhosszú sugárzásnak az átengedéséért és a Föld felszínéről visszaverődő hosszúhullámú sugarak visszatartásáért a légkörben található gázok a felelősek. Ettől az alsó légkör felmelegszik, a gázok a talaj közelében tartják a meleget. Az üvegházhatás egy természetes folyamat, hiszen nélküle az élet nem lenne jelen a földön, mivel az átlaghőmérséklet 33 °C-kal lenne alacsonyabb. Ezt a jelenséget szemlélteti az 1. ábra. 1. ábra Az üvegházhatás egyszerűsített folyamata A legfőbb természetes üvegházhatású gázok közül a vízgőz (H2O) járul hozzá a felmelegedést okozó üvegházhatáshoz a legnagyobb mértékben, de a légköri tartózkodási ideje nagyon csekély kb. 10 nap. Ezzel szemben a következő jelentős üvegházhatású gázoknak a légköri tartózkodási idejük jóval hosszabb.
Az üvegházhatás, mint láttuk, elengedhetetlen az élethez. A probléma az, hogy mi emberek az üvegházhatást ellenséggé változtatjuk. És ez az, hogy ennek a jelenségnek a felerősödése vezet a globális felmelegedéshez, ami pedig arra késztet bennünket, hogy veszélyes éghajlatváltozás előtt találjuk magunkat. Az üvegházhatás nagyon egyszerű okból válik károsá a Föld ökoszisztémáira: az üvegházhatású gázok szintjét jóval az optimális értékek fölé tesszük. Mi történik akkor? Ha több üvegházhatású gáz van, nyilvánvaló, hogy a hőenergia nagyobb hányada fog elnyelődni. Vagyis a Föld felszínéről visszapattanó hő nagyobb része csapdába esik a légkörben, és kevesebb jut vissza az űrbe. És több hő megtartásával a globális hőmérséklet emelkedni fog. És a hőmérséklet emelkedése vagy a globális felmelegedés az, ami kiváltja a klímaváltozást. Az üvegházhatás felerősödéséért elsősorban a fosszilis tüzelőanyagok égetése a felelős. Az olaj, a szén vagy a földgáz olyan szén -dioxidot tartalmaz, amely évmilliók óta "bezárt" a földkéregbe.
Levelezés A globális felmelegedés az üvegházhatás emberi növekedésének köszönhető, míg az éghajlatváltozás a globális felmelegedés következtében merül fel. Jellemzők A globális felmelegedés a Föld átlaghőmérsékletének növekedése, míg az éghajlatváltozás magában foglalja a hőmérséklet emelkedését, a szél és a csapadék változásait, az évszakok meghosszabbodását, a szélsőséges időjárási viszonyok fokozott erejét és gyakoriságát. Global / regionális A globális felmelegedés világméretű jelenség, míg az éghajlatváltozás globális vagy regionális. Következtetés Röviden: a globális felmelegedés a föld felszínének növekvő hőmérséklete, amely az éghajlatváltozás következményeit idézi elő. Az éghajlatváltozás némelyike magában foglalja a sarkvidéki jég olvadását, a tengerszint emelkedését, a megváltozott csapadékmintákat és a megnövekedett növekedési idényeket. A globális felmelegedés és az éghajlatváltozás közötti fő különbség a megfelelés. Referencia: 1. "Az éghajlatváltozás okai: takaró a Föld körül. "
Ennek a jelenségnek köszönhető, hogy az üvegházban meleg van még akkor is, ha kint lényegesen hűvösebb az idő. A légkörben az üveg szerepét, az ún. üvegházhatású gázok töltik be. Ezek: metán, szén-dioxid, nitrogén oxidok, stb. Ezek a gázok a földi élet kialakulásához és fennmaradásához is nagymértékben hozzájárulnak. De az üvegházhatást erősítik az emberi tevékenységből származó gázok, melyek az elégetett fosszilis anyagokból, a felégetett területekről és a különböző mezőgazdasági tevékenységekből is származnak. Vagyis az emberi tevékenység fokozza az üvegházhatást, azaz elősegíti a légkör felmelegedését. Napjainkban pedig a legnagyobb gond a légkör melegedésének következményeivel vannak. MI AZ A KLÍMAVÁLTOZÁS? Az éghajlatváltozás (más néven klímaváltozás) az éghajlat tartós és jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi vagy globális szinten. Ez a változás kiterjedhet az átlagos hőmérsékletekre, az átlagos csapadékra vagy a széljárásra. Az éghajlatváltozás jelentheti az éghajlat változékonyságának módosulását is.
18. Maldív-szigetek. ( forrás:) Gyorsabb ütemben fog a vadon élő állat- és növényállomány csökkenni, a csökkenő szárazföldi területek miatt. A fejlődő országok nemzetei ugyancsak iszonyatos mértékben meg fogják szenvedni az óceánok szintemelkedését. Ázsiában pl. olyan alacsonyan fekvő területeken termesztik a rizs nagy részét, amelyet nagy valószínűséggel elönt a víz. A megemelkedett tengervizet a viharok sok megmaradó termőföldre kihajtják, és így az sóval megöli a terményt és "megmérgezi" a talajt. Becslések szerint Banglades területének 17%-a víz alá fog kerülni 2030-ra. Az előrejelzések szerint a tengerek átlagos vízszintemelkedése 30-100 cm között lesz. A Norvég- és a Grönlandi tengerben a tengervízből jégképződés következtében "édesvíz" válik ki, így a tenger sótartalma nő. A víz fagyáspontját a növekvő sótartalom -2 °C körüli értékre csökkenti. Az alacsony hőmérséklet és a magas sótartalom a víz sűrűségét megnöveli, így az főként a Grönlandi tenger területén lesüllyed, és megkezdi visszaútját az Atlanti-óceán felé, mint mélyvízi áramlás.