Eddig még nem derült fény egyetlen baktérium vagy vírus kóroki szerepére sem, az azonban már bizonyos, hogy egészségesekhez képest a Parkinson-kórosokban eltérő a bél-mikrobiom összetétele – ezért néhány orvos azzal kísérletezik, hogy antibiotikummal vagy széklettranszplantációval gyógyítsa a betegséget. Mivel ismert, hogy gyulladás esetén a synuclein nagyobb eséllyel aggregálódik, a kutatók szerint elképzelhető lehet az is, hogy egy nem oda való baktérium bélgyulladást indít be, és az vezet a Parkinson-kór kialakulásához. További vizsgálatok a környezetszennyezés és a peszticidek szerepére hívják fel a figyelmet: azok a mezőgazdasági munkások, akik bizonyos rovarirtókkal dolgoznak, illetve azok, akik peszticiddel szennyezett kutakból származó vizet fogyasztanak, nagyobb valószínűséggel lesznek Parkinson-kórosok – ezek a kemikáliák valószínűleg szintén a bél idegsejtjeit pusztítják. A kutatók szerint most, hogy kiderült, a bélben kezdődik a baj, olyan módszerek kidolgozásába is kezdhetünk, amelyek megakadályozzák, hogy a synuclein a bélből eljusson az agyba, továbbá az is elképzelhető, hogy a jövőben pl.
Úgy tűnik, hogy még mielőtt az agy sejtjeire terjedne, a Parkinson-kór hátterében álló idegpusztulás a gyomorban vagy a vastagbélben kezdődik, azonban még nem tudjuk, hogy mi lehet ennek az idegpusztulásnak az oka, nyilatkozta David Burn (Newcastle University) az Amerikai Idegtudományi Társaság konferenciájáról beszámoló New Scientist nek. Azaz, teszi hozzá a cikkíró Clare Wilson, végig téves elképzelésünk volt ezzel a betegséggel kapcsolatban, hiszen napjainkig az a hit él az orvosokban is, hogy a Parkinson-kór elsődlegesen központi idegrendszeri betegség. Mint Burn kifejti, az új tudás új utakat nyit meg a gyógyítás számára, sőt a betegséget már azelőtt azonosíthatjuk, hogy megjelennének az első tünetek, és az új mechanizmusok megismerése révén talán megállíthatjuk a betegség további terjedését. Parkinson-kór esetén neuronok pusztulnak az agyi szürkeállomány mélyén, ami tremort, izommerevséget és mozgásproblémákat okoz; vannak gyógyszerek, amik enyhítik ezeket a tüneteket, de idővel hozzászokás alakul ki, és ahogy halad előre a betegség, a gyógyszerek egyre kevésbé hatásosak.
Sőt, az esetek egy részében gyógyszermentessé is tehetők az érintettek. Tehát nagyon jól lehet kontrollálni a tüneteket ezzel a módszerrel. A szakember kitért arra is, hogy az új módszerrel a Parkinson-kór három jellegzetes tünete, így a remegés, a mozgás lelassulása, valamint az izommerevség, izomfájdalom, mind megszüntethető. Attól függően, hogy melyik zavarja a legjobban a beteg életminőségét, annak megfelelően különböző területeket kell választani az agyban a stimuláció szempontjából – magyarázta, megjegyezve, hogy a szegedi esetnél nem a kézremegés, hanem az izommerevség volt a legfőbb tünete a betegnek. Az újfajta beavatkozás az előrehaladott stádiumú betegek kezelésre szolgál, amely kellő időben nagyon nagy effektivitással tudja a panaszokat, tüneteket szüntetni, sőt, fenntartani a betegek munkaképességét is. A mélyagyi stimulációs eszköz beültetése nem nehéz, ám hosszú, 6-8 órás műtét, akkor is, ha nem lép fel komplikáció – jegyezte meg a professzor. Maga a műtéti eljárás pedig a társadalombiztosítás, a NEAK által finanszírozott.
A Parkinson-kór gyógyítása jelenlegi tudásunk szerint nem lehetséges, ám megfelelő terápiával kordában lehet tartani a tüneteket, és biztosítani lehet a beteg megfelelő életminőségét. Ezek közül ismertetünk néhányat, köztük az új, ígéretes módszereket is. Sajnos, nincs olyan módszer, mely mindenkinek ugyanolyan megfelelő lenne. A tünetek nagyon sokféle formában jelentkezhetnek, és a betegség súlyossága is egyénenként eltérő lehet. A kezelési tervet ezért rendszeresen felül kell vizsgálni, és a beteg állapotának megfelelően kell azt alakítani. A Parkinson-kór kezelése A Parkinson-kór kezelésére szolgáló gyógyszereknek három nagy típusát különíthetjük el: a dopamin nevű vegyületre hatókat, a fizikai tünetekre (pl. kézremegésre) hatókat, valamint a nem motoros tüneteket (pl. a demenciát és depressziót) kezelőket. A tünetek megjelenéséért a dopamin alacsony szintje a felelős, így a gyógyszerek vagy ennek a szintjének az emelését célozzák, vagy a hatóanyagok hasonlóan hatnak, mint a dopamin maga.