Miből Van Az Élesztő
Azért, mert az élesztő egy élő szervezet. A beszélt nyelvben röviden és barátságosabban használjuk, de a neve valójában élesztőgomba. A sütőélesztő, és a sörélesztő is egy egysejtű gombafaj, a Saccharomyces cerevisiae, amelynek erjesztő tulajdonságát, és magát az erjedés folyamatát Louis Pasteur fedezte fel. Vagyis a ma használt élesztők az ő nevéhez kötődnek. Ez a folyamat közel azonos hatást eredményez, mintha sütőport vagy szódabikarbonát használnánk (ezekről majd máskor), a mechanizmus azonban nagyon is különböző. Az első kettő kémiailag éri el a kívánt térfogatnövelő hatást úgy, hogy széndioxidot képez. Az élesztő széndioxid termelése viszont abból származik, hogy az élesztőgombák a tésztából falatoznak, és tulajdonképpen... hát, mondjuk ki, ez kicsit gáz: a végtermékük. Tudom, némiképp undorítóan hangzik, de ez van, a cél szentesíti az eszközt. Ráadásul az élesztőnek a két kémiai cuccal szemben íze is van. És éppen azért használjuk kenyerekhez, fánkokhoz, egyéb kelt tésztákhoz, mert szeretjük ezt az édeskés ízt.
Helyett
A gyakorlatban legtöbbször a félsűrű kovász alkalmazása a megszokott. A kovász hőmérséklete [ szerkesztés] A kovász hőmérsékletét a liszt és az üzem hőmérsékletének figyelembevételével a víz hőmérsékletével állíthatjuk be. A kovász kezdeti hőmérséklete 25-30 °C, amely az érés folyamán 3-4 °C-kal emelkedik az alkoholos erjedés közben felszabaduló hőenergiától. A hűvösebb kovász jobban kedvez az élesztőgombák szaporodásának, míg a melegebb kovász erőteljesebben savanyodik, nagyobb mértékű benne a fehérjebontás, rövidebb érési idővel rendelkezik. A kovász érési ideje [ szerkesztés] A kovász érési ideje több dologtól is függ, úgy, mint a kovász hőmérséklete, a kovász sűrűsége. Minél hígabb, minél melegebb, minél több természetes élesztőgomba és tejsavbaktérium található a felhasznált lisztben (ami a liszt feldolgozási minőségétől- teljes kiőrlésű vagy sem, - és a liszt feldolgozási technológiájától függ -mennyi természetes mikroorganizmus maradt életben-), annál rövidebb lesz az érési ideje.
A kovászos kenyerek fogyasztása kedvező az emberi szervezet számára, ugyanis élesztő és cukor nékül süthetünk természetesen kenyeret, péksüteményeket. Az ilyen kenyerek nem puffasztanak, nem tartalmaznak adalékanyagokat, fogyasztásukkal hozzájárulhatunk egészségünk megtartásához. Egy jó kovász bármeddig eltartható, ennek köszönhető, hogy egyes pékségek akár 100 éves kovászt használnak! Több helyen az élesztő nélküli kovászt vadkovásznak, vagy anyakovásznak hívják. Mi is ezeket a kifejezéseket használjuk majd receptjeinkben. A kovászos kenyerek lassabban készülnek el (gyakran 30-36 óra), mint az élesztős változatok, de megéri egyszer elsajátítani a kovász készítés és használatának lépéseit, ugyanis utána már rutinszerűen megy majd a kovászos kenyérsütés. Leggyakrabban fehér lisztből, rozslisztből vagy tönkölylisztből készítenek kovászt. Az eljárás minden esetben ugyanaz: Egy nagyobb (kb. 400 g-os) befőttes üvegbe tegyünk 30g lisztet és egy 30 g langyos vizet. Keverjük össze annyira hogy ne maradjanak csomók, majd az üveget fedjük le lazán és hagyjuk 24 órán át pihenni.
A rum a világ egyik legnépszerűbb itala. Legyen szó bármelyik típusáról, biztos lehetsz abban, hogy te is megtalálod közöttük a kedvencedet. Különlegessége nem véletlen, hiszen már maga az elkészítési módja sem mindennapi és számos érdekességgel találkozhatsz, ha egy kicsit jobban megismered az eljárási folyamatot. Hiszen az odáig rendben van, hogy a cukorgyártás melléktermékeként megszülető melasz adja az ital alapját, de mégis hogy készül ebből a sötét vagy a fehér rum? Erjesztik vagy lepárlásra is szükség van a készítéséhez? Hogy lehet az, hogy egyes országokban eltérő követelmények vannak arra nézve, hogy valamit rumnak nevezhessenek? Ebben a bejegyzésben mindent összegyűjtöttünk, amit a rum elkészítéséről tudni érdemes! Hogy készül a rum? Ahogy fentebb is említettük, a rumok alapja az úgynevezett melasz, amely a cukorgyártás melléktermékeként alakul ki. Ha valamelyik italhoz a készítési folyamat kapcsán leginkább hasonlít ez a nedű, akkor az mindenképpen a pálinka, hiszen ott a gyümölcsök erjedését van a hangsúly, itt pedig tulajdonképpen a cukornádén.
Élesztő – Wikipédia
Bár Skócia éghajlata nem a legkedvezőbb, de a páratlan szépségű vidékei, a helyiek vendégszeretete, és persze a híres skót whisky sokakat vonz tájaira. A vonatkozó előírások alapján csak azt a whiskyt lehet skót whisky névvel fémjelezni, amelyet Skóciában állítanak elő, és legalább három éven és egy napon át érlelik azt. S hogy mégis miből készül a híres skót whisky? A szakértők szerint nagyon fontos, hogy kizárólag természetes alapanyagok kerüljenek felhasználásra. Az árpa, az élesztő mellett a szárításhoz tőzegre és tűzre, tiszta hegyi levegőre az érleléshez, valamint forrásvízre van szükség. Az így létrejött természetes anyag méltán képvisel kimagasló minőséget. Alapvetően megkülönböztetjük egymástól a gabona whisky-t és a maláta whisky-t. Míg ez utóbbi a vízben erjesztett árpamaláta lepárlásának eredményeként jön létre, addig a gabona whisky csak tíz százalékban tartalmaz árpamalátát, nagyobb része azonban kukorica, vagy búza. A skót whisky érlelési idejét mindig fel kell tüntetni a címkén.
Két isteni tettet tudok teljes odaadással csodálni: egy gyermek születését és a kovász fogantatását. Minden más csak másodrendű dolog, illetve e két előbbiből eredeztethető. Most az utóbbival foglalkoznék, az előbbihez úgyis mindenki ért, míg a kovászolást és a kovász készítését sajnálatos módon jelenleg nem kíséri olyan szintű érdeklődés ami megilletné, s emiatt manapság már kevés háziasszony kovászolja pl. a jól bevált fonott kalácsát, vagy hetekig elálló kenyerét. Írásomban igyekszem kerülni a szakzsargont, csakis azon nemes cél elérése érdekében teszem közzé féltve őrzött titkaimat, hogy 12 nap múlva minden magyar embernek legyen aktív, hónapokig elálló kovásza! Miből van a kovász? Homály fedi kilétét. Két szakmai klub vitatkozik a kovász megtermékenyítéséről évtizedek óta, és még nem tudtak kiegyezni a lényeget illetően. Én magam, abba a klubba iratkoztam be, amelyik kevésbé misztifikálja túl a dolgot: amely azt vallja, hogy a liszt héján megtelepedő gombák és baktériumok, a tápanyagban dús, meleg, nedves közegben szaporodásnak indulva alakítják ki a kovász mikróflóráját.
Kovász készítése - Boldog Briós
1/4 anonim válasza: 85% * Táptalaja a cukorgyártásból visszamaradt melasz, ezt hígítják, a szükséges tápsókkal kiegészítik, beállítják a kémhatását, pasztőrözik * Színtenyészettel beoltják és elszaporítják az élesztő sejteket, a legkedvezőbb hőmérséklet 26 °C * Az élesztőt leválasztják a táptalajról * Sajtolással formázzák és különféle súlyú adagokba csomagolják 2010. jan. 10. 06:47 Hasznos számodra ez a válasz? 2/4 anonim válasza: 100% Az élesztő élő mikroorganizmus, gomba (latin neve: Saccharomyces cerevisiae). Az élesztő folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a lisztben való természetes cukrokat is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de nem szabad túl meleg hőmérsékletnek kitenni, mert az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul.
További információk [ szerkesztés] Az élesztő hatásai Természetes gyógymódok Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Élelmiszer-mikrobiológia: Sütőélesztő-gyártás. Tankönyvtá
- Miből van az élesztő 5
- Miből van az élesztő video
- Miből van az élesztő budapest
- Miből van az élesztő teljes film
A rákovászolással fokozatosan növeljük a kovász nagyságát, mindeközben a kovász savtartalma fokozódik. Az élesztő hajtóereje periodikusan változik, mert a tápanyagul szolgáló cukor mennyisége csökken a kovászban. Rákovászolás esetén friss, erjeszthető nyersanyagot viszünk a tésztába, ezálltal a hajtóerő ismét megnő. Az elkészült, erősen savanyú – relatíve magas savtartalmú - kovász előnyösen hat a rozsliszt fehérjéire, mivel savas közegben a rozsliszt fehérjéi erőteljesebben megduzzadnak. Lejátszódó folyamatok [ szerkesztés] Enzimes: keményítő – amiláz enzim → malátacukor – maltáz enzim→C 6 H 12 O 6 fehérje – proteáz enzim → aminosavak Mikrobiológiai: alkoholos erjedés, C 6 H 12 O 6 – zímáz→ 2CH 3 CH 2 OH + 2 CO 2 +Hő homofermentatív tejsavas erjedés, cukor – tejsav baktérium → tejsav heterofermentatív erjedés, cukor → tejsav, ecetsav, alkohol, CO 2. A tejsav, ecetsav optimális aránya három az egyhez. Az erjedési veszteséget az okozza, hogy a keletkezett CO 2 egy része eltávozik, mértéke 1, 2-2, 7% az összlisztre számítva.